A nátrium-szulfid kölcsönhatása más reagensekkel a flotációs folyamatban

A Ásványi feldolgozás, a flotáció egy széles körben alkalmazott módszer az értékes ásványok leválasztására a gangue. A nátrium-szulfid ebben a folyamatban döntő szerepet játszik, főként a pép pH-értékének beállítására, szulfidizálására, lenyomására és az ásványi anyagok felületének eltávolítására szolgál. A kölcsönhatásaival Gyűjtők, Habosítókés Szabályozók összetettek és jelentősen befolyásolják a flotáció hatékonyságát és szelektivitását.

Interakciók a gyűjtőkkel

Hatás a szulfid ásványgyűjtőkre

Általánosan használt szulfid ásványok, például xantátok és ditiofoszfátok gyűjtőihez, amikor a Nátrium-szulfid Megfelelő, növelheti a szulfid ásványi felület hidrofóbságát, lehetővé téve a kollektorok számára, hogy jobban adszorbeálódjanak az ásványi felületen, és javítja az ásványok lebeghetőségét. Ha azonban a nátrium-szulfid feleslegben van, akkor hidrofil filmet képez a szulfid ásványok felületén, ami gátolja a kollektorok adszorpcióját, és így gátló szerepet játszik. Például a réz-kén érc flotációja során megfelelő mennyiségű nátrium-szulfid elősegítheti a kalkopirit xantát általi összegyűjtését, míg a túlzott mennyiség gátolja a kalkopirit flotációját.

Az oxidásványgyűjtőkre gyakorolt ​​hatás

Az oxidásványok flotációja során a nátrium-szulfid szulfidizálhatja az oxidásványok felületét, így a szulfidásvány-gyűjtők összegyűjthetik azokat. Például, amikor zsírsavgyűjtőket használnak a ceruszit lebegtetésére, a nátrium-szulfid először szulfidizálja a ceruszit felületét, majd kölcsönhatásba lép a zsírsavgyűjtővel, javítva a ceruszit flotációs hatását.

Interakciók a habosítókkal

A nátrium-szulfidnak önmagában nincs habzó tulajdonsága, viszont befolyásolhatja a pép tulajdonságait és az ásványi anyagok felületi állapotát, ezáltal befolyásolja a habosítók habzó hatását. Megfelelő mennyiségű nátrium-szulfid alkalmassá teszi az ásványok felületi hidrofóbságát, ami elősegíti a buborékok ásványokhoz való tapadását, javítva a habosítók levegőztető hatását és habstabilitását. A túlzott mennyiségű nátrium-szulfid azonban szétoszlatja a finom iszapot a pépben, növeli a pép viszkozitását, a hab ragadóssá válik, és befolyásolja a hab stabilitását és folyékonyságát, ami nem segíti elő a flotációs hab lekaparását és a koncentrátum szétválását.

Kölcsönhatások más szabályozókkal

Szinergikus hatás pH-szabályozókkal

A nátrium-szulfid lúgossá hidrolizál, és szinergetikusan hathat más pH-szabályozókkal, például mésszel és nátrium-karbonáttal, hogy együttesen állítsa be a pép pH-értékét. Például az ólom-cink érc flotációjában a nátrium-szulfidot és a meszet gyakran kombinálva alkalmazzák a pép lúgosságának megőrzésére, a szennyező ásványok, például a pirit megakadályozására és az ólom-cink érc flotációs szelektivitásának javítására.

Kölcsönhatások depresszánsokkal

A nátrium-szulfid hasonló gátló hatású, mint egyes depresszánsok, mint pl cianid és vizespohár. Egyes esetekben kombinálva is alkalmazhatók a gátló hatás fokozására. Például a réz-ólom-cink polifémes érc flotációjában a nátrium-szulfid és a cianid együttes alkalmazása erősítheti a szfalerit és a pirit gátlását, így a réz-ólom hatékonyan elválasztható a cink-kéntől. Azonban figyelmet kell fordítani az adagolás és az adagolási sorrend szabályozására; ellenkező esetben túlzott gátlás léphet fel, ami befolyásolja a gyógyulási sebességet.

Interakciók az aktivátorokkal

A nátrium-szulfid aktiváló hatással bír egyes gátolt ásványi anyagokra, és aktivátorokkal kombinálva is használható. Például a szulfidos réz-ólom érc flotációs elválasztásánál a cianiddal gátolt galéna nátrium-szulfiddal aktiválható, majd etil-tionokarbamáttal összegyűjthető a réz és az ólom elválasztása érdekében. Ugyanakkor a nátrium-szulfid más aktivátorok hatását is befolyásolhatja. Például a túlzott mennyiségű nátrium-szulfid felemészti a pépben lévő aktív ionokat, csökkentve az aktivátorok aktiváló hatását.

Összefoglalva, a nátrium-szulfid és más reagensek kölcsönhatásainak megértése a flotációs folyamatban nagy jelentőséggel bír a flotációs folyamat optimalizálása, az értékes ásványok kinyerési sebességének és minőségének javítása, valamint az ásványi feldolgozás költségeinek csökkentése szempontjából. Az ásványfeldolgozó mérnököknek gondosan be kell állítaniuk a különböző reagensek adagolását és adagolási sorrendjét az érc specifikus tulajdonságainak megfelelően, hogy a legjobb flotációs eredményt érjék el.